Üdvözlök minden látogatót!

 

Ezen az oldalon a magyarországi orchideafajokról készült képeimet szeretném bemutatni. E fajok többsége nagy ritkaságnak számít, így megkeresni, lefotózni őket nem kis feladat.

Nálunk a trópusokon élő orchideafajok talajlakó rokonai élnek, gombafajok segítik őket a csírázásuk, illetve a tápanyagfelvételük során. Előfordulásaik ezekhez a gombafajokhoz kötöttek. Bár igen ritkák, de kedvező körülmények között bizonyos fajok nagy tömegben is megjelenhetnek. Megnehezíti megtalálásukat, hogy az egyes állományok virágzó egyedeinek száma évről évre rendkívül nagy mértékben ingadozik. Ahol jobb években többtucat, esetleg több száz virágzó tövet találunk, lehet, hogy a következő évben csak néhány levél jön elő, lappang a növény. Ritkaságuk mellett ezek a fajok meglehetősen sokfélék is. Alfajok és változatok nehezítik a meghatározásukat, de az egyes példányok színe, formája is eltérő lehet. A változatosságot tovább növeli, hogy sok faj hibrideket is képez, az így létrejött virágok egészen különlegesek. Virágzásuk általában elég rövid, mindössze 1-2 hét, ami az időjárástól függően csúszhat is. Virágzási időn kívül alig lehet megtalálni, azonosítani a töveket.

A kosborfélék egy része korhadéklakó, ezek gombafonalakon élősködnek, táplálékukat részben vagy teljes egészében így biztosítják. Néhány faj levele visszafejlődött, fotoszintézis nélkül is képesek fennmaradni.

A kosborfélék speciális virágait rovarok porozzák be, de több fajnál az önmegporzás is fontos szerepet játszik. A virág fő jellegzetessége a mézajak, ami egy módosult lepellevél, többnyire jellegzetes mintázattal, szőrözöttséggel, függelékekkel, sarkantyúval, ezek mind a megporzást szolgálják. A megporzás folyamata is nagyon érdekes, a virág a megporzó rovarra ragasztja a pollencsomagját. A legtrükkösebb a bangók megporzása, ezek a rovarutánzó fajok a megporzó rovarok nőstényeit utánozzák. A feromonokkal odacsalogatott hím rovarok párosodni próbálnak a virággal, közben porozzák be.

Magyarországon minden kosborfaj védett!

 

A fotók készítéséhez használt technika:

 

  • Nikon D300 (korábban Nikon D70)
  • Nikon 18-70mm f/3.5-4.5
  • Tamron 90mm f/2.8 macro
  • Sigma 150mm f/2.8 macro
  • Nikon 300mm f/4 AF-S
  • Sigma 1.4x, 2.0x konverter, közgyűrűk
  • Manfrotto 190 ProB állvány 410-es ill. 141 RC fejjel
  • Frissítések

    2016. 12. 23.

    Ebben az évben eléggé elhanyagoltam ezt az oldalt. A fotók továbbra is készülnek, de a feldolgozás, válogatás már kevésbé izgalmas munka. Most azért összeszedtem néhány képet: agár sisakoskosbor, bugaci nőszőfű, mocsári nőszőfű, szúnyoglábú bibircsvirág, adriai sallangvirág, tarka pettyeskosbor, légybangó, vitézkosbor.

    2016. 03. 26.

    Még most is a tavalyi képek közül válogattam. Ezekről a fajokról raktam fel képeket: hibrid sisakoskosbor, Müller-nőszőfű, Peitz-nőszőfű (ivaroszlop is), adriai sallangvirág, Janka-sallangvirág, sömörös pettyeskosbor, hibrid pettyeskosbor, füles kosbor.

    2016. 01. 22.

    Most ivaroszlop fotókat raktam fel a Futák-nőszőfűről, a keskenyajkú nőszőfűről, a méhbangóról és a zöldes sarkvirágról.

    2015. 11. 22.

    Több hónap szünet után újabb képeket töltöttem fel a felhalmozódott anyagból, de még sokkal több fotó vár feldolgozásra. A most felkerült képek fajlistája: tornyos sisakoskosbor, mocsári nőszőfű, Epipactis pseudopurpurata (még nincs végleges magyar neve), méhbangó, szarvas bangó, pókbangó, kétlevelű sarkvirág, zöldes sarkvirág.